Mosolyoghatnánk rajta, nem kell azt mérni, látszik az már akkor is, ha csak ránézünk valakire. Igen, a pocakunk és a testünk beszél helyettünk is.
De ki tekinthető elhízottnak? Ennek mérése többféleképpen történhet.
Legismertebb fogalom talán a BMI (testtömeg-index) az elhízás számszerűsítésére. Számítása egyszerű, a testsúlyunkat elosztjuk a méterben megadott testmagasságunk négyzetével (kg/m2). Ezen számítás alapján a következőket állapíthatjuk meg:
|
![]() |
Egy 1,59 m magas hölgy 62 kilogrammot nyom. (1,59x1,59=2,5281) Tehát 62:2,5281=24,52, azaz a hölgy BMI-je még éppen belefér a normál súlytartományba.
Okolhatóak génjeink, táplálkozási szokásaink, az anyagi
helyzetünk, a motorizáció és ezzel szoros összefüggésben a
mozgásszegény életmód. Vagyis mind a genetikai, mind a környezeti
hatásoknak nagy szerepe van abban, hogy milyen lesz a
testsúlyunk.
A genetika csak 30%-ban befolyásolja testsúlyunkat. Rossz hír ez
azoknak, akik túlsúly- problémájukat általában csak egy legyintéssel
és egy sóhajjal - „A mi családunkban mindenki kövér, ezt örököltem.”
– intézik el.
Azért meg kellene próbálni, már sokaknak sikerült lefogyni. A
fogyókúra
nem azonos a koplalással. Ügyeljen arra, hogy a táplálkozása
kiegyensúlyozott legyen, megfelelő arányban és mennyiségben jussanak
szervezetébe a tápanyagok. Mindez kellő mennyiségű mozgással
párosítva biztosítja, hogy szervezete is jobban érezze magát.